Az idegen nyelvek tanítása/tanulása szerencsére oktatásunk egyre kiemelkedőbb részét képezi. Nem csak a középiskolás diákoknak szükséges megtanulniuk egy vagy több idegen nyelvet, de sok általános iskola is azzal vonzza leendő tanulóit, hogy már első osztálytól választható egy vagy több nyelv, az egyre népszerűbbé váló idegen nyelvű ovikról már nem is beszélve.
A tanulási nehézségek terhével nem küzdő diákok idegen nyelvű tanulmányaik által valóban gazdagodnak tanulási élményei, ám a tanulási nehézségekkel küzdő társaik számára éppen ellenkező előjelű élményt produkálhat ugyanaz az óra, így számukra az idegen nyelv tanulás egy hihetetlenül megterhelő és megalázó élménnyé válhat.
A tanulási nehézségről
Szakemberek különbözőképpen írták le a tanulási nehézség fogalmát, s több magyarázó elmélet is született, melyek közül a neuropszichológiai megközelítés az alábbi megnyilvánulási jegyeket sorolja az átlagos vagy jó intelligenciával rendelkező, de tanulási nehézségekkel és magatartási zavarokkal küzdő tanulók jellemzői közé:
– hiperaktivitás;
– perceptuo-motoros zavarok, (az észlelési és mozgási rendszerek összerendezettségének hiánya);
– emocionális labilitás (érzelmi kiegyensúlyozatlanság);
– általános koordinációs deficitek;
– figyelemzavarok;
– impulzivitás;
– gondolkodás- és memóriazavarok;
– speciális zavarok az olvasás, a számolás, az írás és helyesírás terén;
– beszéd és hallás zavarai;
– kétséges neurológiai jelek és EEG-rendellenességek.
A fenti zavarokból egy vagy több megléte már bőven elég kihívás a szülőknek (a gyerekről nem is beszélve) s hol van akkor még az új/idegen nyelv elsajátításának réme? Egyáltalán…van összefüggés? Kell aggódjunk a majdani idegen nyelv tanulás miatt?
A tanulási nehézség és az idegen nyelv tanulás kapcsolatáról
A témában a legérdekesebb kutatást Dr. Kenneth Dinkgale professzor végezte a Harvard Egyetemen az 1960-as években. Oktatása során Dinkgale-nek az a szokatlan tény tűnt fel, hogy a prominens egyetem kiváló diákjai közül néhányan képtelenek letenni idegen nyelvi vizsgáikat, holott minden más tárgyból kiválóan teljesítenek. A lehetséges okok közül gyorsan kizárta az erőfeszítés és a motiváció hiányát, mivel az idegen nyelvi kurzus sikeres elvégzése a diploma egyik feltétele volt, mindemellett észrevette hogy ezen tanulók extrém szorongással küzdenek sorozatos nyelvi kudarcaik miatt.
Az idegen nyelvi kudarcok okairól
Dinkgale ekkor elbeszélgetett a tanulókkal, s kiderült, hogy korábban sokuk tanulási nehézséggel volt diagnosztizálva (egyik csoport), de nagy küzdelmek árán és hathatós szaksegítséggel felülemelkedtek a hátrányokon. Érdekes módon más tudományterületek tanulása nem hozta felszínre a múltat, de az idegen nyelvek tanulásakor ismét előjöttek a már elfeledettnek hitt korábbi tanulási nehézségek.
A tanulók másik csoportja Dinkgale szerint, korábban fel nem ismert, így hivatalos diagnózis nélküli tanulási nehézségekkel küzdött, s náluk hosszú idő után ugyanúgy az idegen nyelv tanulásakor jelentkeztek ismét a tanulási nehézségek.
A harmadik csoportnak Dinkgale a “nyelvtanulási nehézséggel küzdők” nevet adta, bár ebben a csoportban nem talált egyértelmű bizonyítékot a kudarcra. Ezek a tanulók képtelenek voltak sikeressé válni, mindamellett, hogy egyéb tanulmányaikban kiváló teljesítményt nyújtottak.
Megfigyeléseire építve, és korát jóval megelőzve, Dinkgale megszervezte a nyelvtanulással küszködő harvardi diákok tanítását. A professzor egy már diplomázott diákját kérte fel, akinek a testvére tanulási nehézséggel küzdött, hogy tanítsa spanyolra ezen küszködő harvardi diákokat, azon metódusokat használva, melyeket testvére tanításához alkalmazott, s sikeresnek vélt.
Az így oktatott diákok többsége végül sikeresen letette idegen nyelvi vizsgáit. Közel 40 éve Dr.Dinkgale rámutatott, hogy az idegen nyelvi tanulás eredménytelenségét (amennyiben nem erőfeszítés vagy motiváció hiányról van szó) a tanulási nehézség okozza, tehát a szorongás nem a nyelvtanulási sikertelenség oka volt, hanem éppen annak eredménye.
Hogy lehet megtanítani a tanulási nehézséggel küzdőket egy vagy több idegen nyelvre?
Ganschow és Sparks egyetemi pszichológusok tovább bővítették Dinkgale vizsgálatait. Az 1990-es években a sikertelen nyelvtanuló saját anyenyelvében vizsgálták a fonológiai (beszédhang), szemantikai (jelentés) és szintaktikai (mondat) szint megfelelőségét, s ennek eredményeképpen dolgozták ki a tanulási nehézséggel élő tanulók idegen nyelvi képzését segítő metódusukat.
Azt találták, hogy a legtöbb idegen nyelvi nehézséggel küzdő tanulónak fonológiai deficitjei (hiányosságai) vannak saját anyanyelvében is, tehát a célnyelvi fonológiát nagyon világosan és több oldalról kell tanítani, mintegy vizuális- kinesztetikai és taktilis (látás-mozgás-érzékelés) háromszögbe ágyazva lesz csak hatékony egy új nyelv elsajátítása. Örömmel tapasztalták meg mindemellett, hogy az ily módon oktatott diákok fejlődtek saját anyanyelvük hangképzését tekintve is, e tanítási mód tehát pozitív módon visszahatott önnön anyanyelvük minőségére is.
Másfelől Ganschow és Sparks igen hatékonynak találta, hogy hasonlóképpen a más tantárgyak tanításakor alkalmazott instrukcióadáshoz, az idegen nyelvi órákon is célravezető a tanulónak több idő hagyása az alapos megértés érdekében, az elsajátítandó tananyag/szóanyag csökkentése (természetesen a törzsanyag megőrzésével), emellett a korábban tanultak állandó átnézése és multiszenzoros (többoldalú érzékszervi) stimuláció alkalmazása a tanulás-tanítás során ahol csak lehetséges.
Mit és hogyan fejlesszünk ?
Fejlesztő feladatok szülőknek és pedagógusoknak:
Vizuális észlelés fejlesztése az azonosságok, különbségek felismerése által. Eleinte a szembeötlőbb, később a kisebb különbségeket ismertessük fel. Pl: Mi történt az asztalon? Vedd észre a különbséget! (Van – nincs, megváltozott stb)
A rész-egész viszonyának felismerését fejleszthetjük a különböző hiányos ábrák kiegészítésével. Pl narancs, alma, labda rajzolása közösen.
Az auditív észlelés fejlesztésére kiválóan alkalmas: pl járművek tanulásakor, azok hangja alapján kell a kívánt szót kimondani, vagy szembekötős játékok során, a hang alapján a játékban résztvevő személyeket kell felismerni, ilyenkor a nyelvtani formula gyakorlása mellett a hallási észlelést is kiválóan fejleszthetjük.
A figyelem fejlesztésére szolgáló tevékenységek: Pl labdadobás egymásnak úgy, hogy mindenkinek meg kell jegyeznie, hogy kitől kapta és kinek dobja a labdát, vagy a klasszikus Simon mondja játék, nagyobbaknak a Karikázd be a családtagokat jelentő szavakat!
A rövid távú memória terjedelme úgy bővíthető, hogy logikai összefüggések alapján tömbösítjük az információkat. Pl filmcímek, vagy slágerszövegek tanításakor több, egymáshoz kapcsolódó szót is meg tudunk tanítani, vagy hogy még élvezetesebb legyen a tanulás, taníthatunk rövid mondókákat is.
A vizuális memóriát remekül lehet fejleszteni a hagyományos memória-játékokkal.
A verbális memória fejlesztésére idéztessünk fel különböző hangokat megfelelő sorrendben, játsszunk szóláncot, vagy csoportosítsuk a szavakat valamely közös tulajdonságuk alapján.
A nagymozgások fejlesztése történhet különböző zenék ritmusára történő járással, vonatozással, vagy „mozgásstop" –pal ahol idegen nyelvi zenét használunk pl. a székfoglalós játékhoz. Nagyobbaknak javasolt a „Mit csinálok most?” játék, amikor is valamilyen cselekvést kell kitalálniuk a mozgásminta alapján.
Kicsiknél a finommozgások fejlesztésére kiválóan alkalmasak az ujjmondókák idegen nyelven is. Pl „Ez elment vadászni…” de végezhetünk bármilyen utánzó mozdulatot is.
A téri tájékozódás kiindulópontja a saját test. A testrészek tanulásakor remek alkalom nyílik a testtudat fejlesztésére. Érints meg, rajzold le stb.
Térbeli tájékozódás fejlesztésére lehet feladat pl: A tanulók a térben elhelyezett tárgyak helyét önmagukhoz képest kell hogy felismerjék, majd meghatározzák, majd a saját nézőpontjuktól elvonatkoztatva legyenek képesek meghatározni különböző téri viszonyokat.
Biztos térbeli tájékozódás nélkül a gyermekek a síkban sem fognak tudni tájékozódni! A különböző gyakorlatokat idegen nyelven ugyanúgy tudjuk játszani, mint magyarul. (Tedd elé, mögé stb)
A beszédészlelés fejlesztése : játékkal, pl. Guggolj le, amikor a „s” hangot hallod, vagy keresd meg a „k” hangot bizonyos szavakban .
A betűzés kiválóan alkalmas a beszédészlelés fejlesztésére. Játszhatunk „Érints meg a hallott betűt” játékot, vagy nagyobbakkal szóláncot, ezzel a szeriális (sorrendiségi) észlelést is segítjük. Ne felejtsük el a fokozatosságot, kezdjük rövidebb szavakkal és szóláncokkal!
A beszédmegértés első lépéseként a szóértést kell fejlesztenünk, amely a szókincs bővítésén keresztül valósítható meg. Érdemes szinonimákat, ellentétes szavakat gyűjteni az új szó mellé, vagy valamilyen csoportba illeszteni. Ezután a grammatika fejlesztését szolgálja, ha kontextusba, mondatba helyezzük a már elsajátított, megtanult szót. Hiányos mondatok kiegészítésével szintén segíthetjük a bevésést.
A szövegértést remekül fejleszthetjük azzal, amikor mesét vagy történetet mondunk, s a történet fontosabb eseményeit meséléskor egyidejűleg vizuálisan is megjelenítjük (pl. lerajzoljuk). Később csak a képek alapján mondja vissza a tanuló a történetet. A fejlesztés legmagasabb szintjét az jelenti, amikor a feldolgozott történetet önállóan kell felidézni és reprodukálni.
Végszó
Valamilyen szinten mindenki képes egy vagy több idegen nyelv elsajátítására, az út lehet könnyebb vagy nehezebb, s a nyelvtanulásra fordítandó idő is személyfüggő, de kitartással és megfelelő szakértelemmel a tanulási nehézséggel küzdők is meg tudnak birkózni egy idegen nyelv elsajátításával, s ezáltal számukra is kinyílhat egy új világ.
Robin L. Schwarz, M.Sp.Ed. Learning Disabilities Language Specialist Learning Skills Program Coordinator The English Language Institute, American University Washington, DC October 1997
Gyüre Zsuzsa: Eséllyel a nyelvoktatásban, Gyógypedagógiai Szemle 2009/4
